Budai Siklórepülő Egyesület   

Alapszabálya

 

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról a gyülekezési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint elhatározták a Budai Siklórepülő  Egyesület (továbbiakban: Egyesület) létrehozását.

 

(A Pest Megyei Bíróság 13.Pk.60.808./1990/7. számú hiánypótlási felhívása alapján a kiegészítések dőlt betűvel szedve.)

 

 

I. Az Egyesület neve, jogállása és képviselete

 

1.         Az Egyesület neve

1.1.            Az Egyesület elnevezése: Budai Siklórepülő Egyesület

1.2.            Az Egyesület rövidített neve: BSE

 

2.         Az Egyesület székhelye

 

Az Egyesület székhelye: 2461 Tárnok Rákóczi út 94.

 

3.         Az Egyesület jogállása

3.1.      Az Egyesület önálló jogi személyiséggel rendelkező közhasznú társadalmi szervezetként működik, megfelelve az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.). és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseinek.

3.2.      Az Egyesület önkormányzati elven működő érdekvédelmi, érdekképviseleti társadalmi szervezet, amely alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja az Egyesület demokratikus, önkormányzati elve alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

                        Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

3.3.                          Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és  azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, nem támogat.

3.4.                   Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásaiból bárki részesülhet.

4.         Az Egyesület szerkezeti, szervezeti felépítése, képviselete, cégjegyzése

            4.1.      Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés.

4.2.      Az Egyesület képviseletére az Elnök,  szakmai képviseletére az Intéző Bizottság által kijelölt személy jogosult.

 

4.3.      A képviseletre felhatalmazott személy önállóan az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve fölé írja nevét, aláírási címpéldányának megfelelően.

4.4.   A képviselet magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos kötelezettségvállalásnál a képviseletre jogosult  eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.

5.         Fogalmak

5.1.  Tagdíj: A Közgyűlés által meghatározott díj, amely a tagsági viszony fenntartásának feltétele

5.2. Az Egyesület rendes tagja: az Egyesület tagja lehet magánszemély, a Ptk. 685.§. c.) pontjában megjelölt gazdálkodó szervezet, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát és a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

5.3. Pártoló tagság : Az Egyesület pártoló tagja lehet bárki (természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet stb.), aki nem lehet vagy nem kíván az Egyesület teljes jogú tagja lenni, de annak céljait magáénak tekinti és támogatni kívánja.

A pártoló tagok nem rendelkeznek rendes tagokat megillető jogokkal és nem terhelik őket a tagok kötelezettségei. A pártoló tag tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehet a közgyűlésen.

Tagdíja a mindenkori rendes díj fele.

 

II. Az Egyesület célja, tevékenységi köre

 

1.         Az Egyesület céljai

 

• a siklórepülő -sárkányrepülő és siklóernyő- sport fejlesztése,
• a sportág széles körben való megismertetése,
• az Egyesület tagjainak rendszeres edzési és versenyzési lehetőség biztosítása,
• társadalmi öntevékenység,  és közösségi élet kibontakoztatása,
• a szervezet keretei között rendezvények szervezése,
• a sportág szakmai hátterének biztosítása, fejlesztése,
• nemzetközi sportkapcsolatok kiépítése.
• a sportág legális keretek között történő működtetése

2.                  Az Egyesület közhasznú tevékenysége

 

2.1.            Az Egyesület közhasznú tevékenységei az 1997. évi CLVI. Tv. 26. §. c.) pontja alapján

 „sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével".

               „ nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés"

 „egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység"

 

 

 

 

3.                  Az Egyesület feladatai

3.1.            Tanfolyamok, versenyek, nemzetközi sportesemények szervezése és megrendezése.

3.2.            Egyesület tevékenységéhez hasonló, más - belföldi és külföldi- társadalmi szervezetekkel, oktatási intézményekkel való kapcsolatfelvétel, közös rendezvények szervezése érdekében.

3.3.            Aktív részvétel a sportági sportnevelési programok érintettekkel történő kidolgozásában és végrehajtásában .

3.4.            Egészségmegőrző, rehabilitációs, szabadidős, egyéb közcélú beruházások elősegítése- fogadása, önállóan, esetenként más társszervezetekkel együttműködve.

 

4.                  Az Egyesület vállalkozási tevékenysége

 

4.1.            Az egyesület céljainak megvalósításához szükséges eszközök biztosítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat, és együttműködik  társintézményekkel, a sportot kiemelten kezelő vállalatokkal, szervezetekkel és magán vagy jogi személyekkel.

4.2       Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, és a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.

 

Az Egyesület a TEAOR'03 besorolás alapján az alábbi vállalkozási tevékenységeket végzi:

74.87	Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás
80.42	Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás
91.33	Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
92.61	Sportlétesítmény működtetése
92.62	Egyéb sporttevékenység
93.05	Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás

 

III. Az egyesületi tagsági viszony keletkezése és megszűnése

1.         A tagsági viszony létrejötte

 

A tagsági viszony létrejön az Egyesülethez írásos belépési nyilatkozat megküldésével ( az elnök nevére címzetten a székhelyre kézbesítve), melyet az Elnök és az Intéző Bizottság bírál el.

A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat elfogadásával jön létre.

Az Egyesületnek bármely személy/szervezet tagja lehet, aki/amely írásbeli nyilatkozatával elfogadja és megfelel az Alapszabályban leírtaknak, továbbá vállalja az egyesületi tagdíj megfizetését.

Az egyesületi tagot -a tagságát igazoló - igazolvánnyal kell ellátni.

 

2.         Az egyesületi tagság megszűnése

2.2.      A tagsági viszony megszűnik

-  a természetes személy tag esetén a tag halálával

- a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével

- kilépéssel

- kizárással

- tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén

2.3.                  A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnése esetében a tagsági viszony a tag halála időpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében, a szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszűnéssel egyidejűleg szűnik meg.

2.4.      A tag jogosult az Egyesületből való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Intéző Bizottság részére megtenni.

2.5.      A tag kizárható az Egyesületből, ha

- az Egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít;

- az Egyesületnek súlyos érdeksérelmet okozott.

A kizárás kérdésében az Elnök és az Intéző Bizottság dönt. A döntés ellen a tag a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Közgyűléshez címzett, de az Intéző Bizottságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A Közgyűlés a fellebbezést a soron következő ülésén bírálja el. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2.6.      Ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy tagsági viszonya a fizetési határidő 90 napos lejártát követően megszűnik. A felszólításban a tagot tájékoztatni kell a fizetés kötelezettség elmulasztásának következményeire.

            A felszólítás módja: egy alkalommal tértivevényes levél, valamint sms, illetve internetes

            értesítés.          

            A tag levelezési cím és egyéb adatai változásának bejelentése a tag kötelezettsége, melynek elmulasztásáért az Egyesület nem felelős.

A tagsági viszony e módon történő megszüntetésnek tényét és időpontját az Elnök jogosult megállapítani.

 

 

 

 

3.         A tagok jogai és kötelezettségei

3.1.      A tag jogosult az Egyesület Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes működést elősegíteni,

3.2       A tag jogosult az Egyesületet érintő bármely kérdést felvetni, annak napirendre tűzését indítványozni, a döntéshozatalban részt venni,

3.3.      Jogszabály vagy az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhető és megválasztható,

3.4.      A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 (harminc) napon belül bíróság előtt megtámadni.

IV. Az Egyesület szervezeti felépítése, irányító testülete

1.         Az Egyesület szervei

 

1.1.      Szervezeti felépítése

• Közgyűlés
• Elnök
• Intéző Bizottság

1.2.      Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, az Egyesület köteles a vezető szervektől elkülönült felügyelő szerv (Felügyelő Bizottság) létrehozására. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.

2.         A Közgyűlés

2.1.      A Közgyűlés jogállása

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.

Az Egyesület közgyűlésének ülései nyilvánosak.

2.2.      A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

• az Alapszabály elfogadása és módosítása,
• cselekvési programok elfogadása,
• éves költségvetés megállapítása, elfogadása,
• az éves beszámoló megvitatása és elfogadása,
• a közhasznúsági jelentés elfogadása,
• könyvvizsgáló beszámolójának elfogadása,
• a tagdíj mértékének meghatározása az Intéző Bizottság javaslata alapján,
• Közgyűlés által választott, ill. megbízott bizottságok beszámolójának elfogadása,
• az Elnök két Közgyűlés közötti időszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,
• az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása, szakmai illetve egyéb állandó bizottságok tagjainak megválasztása, visszahívása,
• a jegyzőkönyvvezetőnek, -hitelesítőknek és a Levezető Elnöknek a megválasztása,
• az Egyesület tisztségviselőinek és a könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,
• az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának elhatározása, állomány átadása, illetve átvétele,
• rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszűnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyonról.
• döntés azon kérdésekben, melyek elbírálását a Közgyűlés saját hatáskörébe vonta.

2.3.      Határozatképesség, határozathozatal

2.3.1        A Közgyűlés határozatképes, ha azon tagok több mint 50 %-a jelen van.

A Közgyűlés határozatait (jogszabály, vagy az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában), a jelenlévők szavazatainak egyszerű többségével hozza.

2.3.2        A Közgyűlés a jelenlévők háromnegyedes szótöbbségével határoz:

• a közhasznúsági jelentés elfogadásáról,
• az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának elhatározásáról, állomány átadásáról, illetve átvételéről,
• az Egyesület jogutód nélküli megszűnéséről vagy megszüntetése után fennmaradó vagyonról.
• az Alapszabály elfogadása és módosítása,
• az éves beszámoló elfogadásáról,
• az Elnök két Közgyűlés közötti időszakra vonatkozó beszámolójának elfogadásáról,
• az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása, szakmai illetve egyéb állandó bizottságok tagjainak megválasztása, visszahívása,

 

2.3.4.      A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. A szavazás történhet kéz, vagy szavazólap felemelésével.

2.3.5.      A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

2.3.6.      A Közgyűlésen hozott határozatotokat a Közgyűlésen felvett jegyzőkönyv tartalmazza, azzal, hogy a határozat kivonatát- mely a határozat számát és rendelkező részét tartalmazza- az érintett részére postai úton is megküldésre kerül és az Egyesület székhelyén megtekinthető.

 

2.4              A Közgyűlés összehívása

2.4.1        A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az Elnök a tagok részére a közgyűlés időpontját melegelőző legalább 30, de legkésőbb 10 nappal korábban megküldött, a napirendet tartalmazó írásbeli meghívóval hívja össze. A meghívó tartalmazza, hogy amennyiben a rendes közgyűlés határozatképtelen, úgy a megismételt közgyűlés 2.7.1.  pontban szabályozott taglétszám  mellett határozatképes.

Az értesítés  internetes levelezőprogramon keresztül történik. Internet kapcsolat hiányában postai úton.

2.4.2        A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza.

2.4.3        Rendkívüli Közgyűlés összehívására az Elnök, vagy az Intéző Bizottság döntése alapján, az Intéző Bizottság Elnöke jogosult.

Rendkívüli közgyűlést kell továbbá tartani, ha azt a bíróság elrendeli.

2.4.4        A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Intéző Bizottság határozza meg.

2.4.5        A Közgyűlés a meghívóban nem szereplő napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Közgyűlésen jelen lévő tagok egyszerű többsége így határoz.

2.5.            Levezető Elnök

2.5.1.      A Közgyűlést az Elnök, az Intéző Bizottság vagy a Közgyűlés által választott személy vezeti.

2.5.2.      Biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalását, a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerűségét. Amennyiben a Közgyűlés a napirendekkel összefüggő felszólalások, észrevételek időtartamát megállapítja, úgy biztosítja az időkorlátok betartását.

2.5.3.      Amennyiben a Levezető Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség időtartamára a Közgyűlés által választott személy helyettesíti.

 

 

 

2.6.      Jegyzőkönyv

2.6.1.      A Közgyűlésről  minden esetben írásbeli jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható a határozatok tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya A jegyzőkönyvet a Levezető Elnök által javasolt, és a Közgyűlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzőkönyvvezető vezeti.

2.6.2.      Bármelyik jelenlévő tag indítványára a Közgyűlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel készüljön. Az írásbeli jegyzőkönyv a felvétel alapján készítendő el, legkésőbb a Közgyűlést követő 15 munkanapon belül.

2.6.3.      A jegyzőkönyvet a Levezető Elnök, a Jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés által megválasztott kettő Jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti.

2.6.4.      A jegyzőkönyveket, mint a határozatok nyilvántartására szolgáló okiratot lefűzve és sorszámozva kell megőrizni.

 

2.7.      Megismételt Közgyűlés

 

2.7.1.      Amennyiben a Közgyűlés határozatképtelen, úgy a megismételt Közgyűlés megtartására akkor kerülhet sor, ha az eredeti Közgyűlés időpontjában a nyilvántartott tagok legalább 25%-a jelen van.

2.7.2.       A megismételt Közgyűlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon kívül új napirendi pont nem javasolható.

2.7.3.      A megismételt Közgyűlésre egyéb tekintetben a Közgyűlés szabályai az irányadók.

2.7.4.      A megismételt közgyűlés az eredetileg meghirdetett időpontot követő 1 óra múlva ismételten összehívható és 25%-os taglétszám jelenléte esetén is határozatképes.

 

 

3.         Intéző Bizottság

3.1.            Az Egyesület vezető szerve az Intéző Bizottság, mely 6 tagból ( 5 tag és az Elnök) áll. Az Intéző Bizottság tagja csak természetes személy lehet. Az Intéző Bizottsági feladat kizárólag személyesen látható el, képviseletnek nincs helye.

3.2.            Az Intéző Bizottság felelőssége egyetemleges. Mentesül a felelősség alól az Intéző Bizottsági tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

3.3.            Az Intéző Bizottság testületként jár el. Az Intéző Bizottság szükség szerint, de legalább félévente ülésezik és tevékenységéről a Közgyűlésnek, beszámol. Az Intéző Bizottság ülései nyilvánosak.

3.4.            Az Intéző Bizottság üléseit az Egyesület Elnöke hívja össze és vezeti. Az Egyesület Elnöke az Intéző Bizottság ülésének időpontját melegelőző legalább 10 nappal korábban, az Intéző Bizottság tagjai részére megküldött, a napirendet tartalmazó írásbeli meghívóval hívja össze. Az ülés összehívását (az ok és a cél megjelölésével) a tagok bármelyike kérheti az Intéző Bizottság elnökétől.

3.5.            Az Intézőbizottság üléseiről minden esetben írásbeli jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható a határozatok tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya

3.6.            Az Intéző Bizottság határozatképességéhez minimum 4 tagjának, és az Elnök (Egyesület Elnöke) jelenléte szükséges. Az Intéző Bizottság döntéseit a jelenlévők egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza.

3.7.            Az Intéző Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

3.8.            Az Intéző Bizottság határozatait az ülésen felvett jegyzőkönyv tartalmazza, azzal, hogy a határozat kivonatát- mely a határozat számát és rendelkező részét tartalmazza- az érintett részére postai úton is megküldésre kerül, illetve az Egyesület székhelyén megtekinthető.

3.9.            A jegyzőkönyveket, mint a határozatok nyilvántartására szolgáló okiratot lefűzve és sorszámozva kell megőrizni

3.10.        Az Intéző Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

3.11.        Az Intéző Bizottság jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá amit a Közgyűlés a hatáskörébe utal.

Az Intéző Bizottság hatáskörébe tartozik különösen:

• a tagfelvételről való döntés ,
• testületi határozatok végrehajtásának szervezése és figyelemmel kísérése,
• stratégiai terv véleményezése és előzetes jóváhagyása,
• éves gazdálkodás előzetes meghatározása,
• dönt a felajánlások jóváhagyásáról,
• az Elnök helyettesének kinevezése és felmentése,
• tag kizárásáról szóló döntés,
• az Egyesület Szervezeti Működési Szabályzatának megállapítása,
• saját ügyrendjének megállapítása,
• a felkért munkabizottságok működtetése, irányítása.

4.                     Az Egyesület tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok

4.1              Az Egyesület Tisztségviselői: Az Elnök, az Elnökhelyettes az Intéző Bizottság tagja.

4.2              Az Egyesület tisztségviselői kizárólag az Egyesület tagjai közül választhatók 5 éves időtartamra. A tisztségviselők újraválaszthatók.

4.3              Az Egyesület tisztségviselői a megbízás ellátásáért jelenleg díjazásban nem részesülnek.

4.4              A Választottak, tisztségüket az Egyesület vezetése és működtetése során az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

4.5              Az vezető szervének tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlását eltiltó hatály alatt.

4.6              A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

4.7              A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.         A tisztségviselők megbízatásának megszűnése

5.1.Megszűnik a tisztségviselő megbízatása

• a megbízás időtartamának lejártával,
• visszahívással,
• lemondással,
• elhalálozással.

 

5.2.      A tisztségviselő visszahívható, ha

• alkalmatlanná válik tisztsége ellátására,
• időközben keletkezett összeférhetetlenségi ok,
• megválasztást követően bekövetkezett változás, ellentétes az Alapszabály előírásaival,
• az Egyesületnek súlyos érdeksérelmet okozott,
• a Bizottság javasolja saját testületi tagjának a visszahívását. (A kezdeményezőnek a visszahívás okát indokolnia kell.)

A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban, ha az Egyesület működőképessége megkívánja a Közgyűlés /rendkívüli Közgyűlés összehívásáig megtartja tisztségét.

6.         Az Elnök

6.1.       Az Egyesület általános képviseletét az Elnök látja el.

6.2.       Az Elnöknek egy helyettese lehet, akit az Intéző Bizottság tagjai maguk közül választanak. A kinevezési és felmentési jogot az Intéző Bizottság gyakorolja.  Az Elnök helyettes az Elnök távollétében ellátja feladatait, az Egyesület képviseletére magánokiratba, vagy teljes bizonyító erejű közokiratba foglalt meghatározott ügyletre vonatkozó eseti meghatalmazás adható.

 

V. Az Egyesület gazdálkodása

 

1.1.            Az Egyesület éves költségvetés alapján az egyesületekre és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint gazdálkodik.

1.2.            Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok és természetes személyek felajánlásából, hozzájárulásaiból képződik.

1.3.            A felajánlások elfogadásához az Intéző Bizottság határozata szükséges.

1.4.            Az Egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

1.5.            Az Egyesület bevételei:

• Tagok által fizetett tagdíj,
• Állami, társadalmi, és egyéb szervezetek támogatása,
• Tanfolyam-, versenydíjak,
• Egyéb befizetések, bevételek.

A tagdíj, amely az Egyesület működési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Közgyűlése hagyja jóvá.

A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után 5 napon belül köteles megfizetni az Egyesület részére. A rendes tagdíjat a tag évente minden  év január  31-ig köteles az Egyesület részére megfizetni.

Új belépők is éves tagdíjat tartoznak fizetni, függetlenül a belépés időpontjától.

1.6.      Az Egyesület kiadásai:

• Az Egyesület működésével felmerülő (adminisztrációs) kiadások,
• Rendezvény, tanfolyam szervezésével kapcsolatos költségek,
• Egyéb kiadások.

1.7.            Az Egyesület, mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

1.8.            A fentiek szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit írott és vagy elektronikus sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.

1.9.            A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

1.10.        A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását meghatározott szabályok szerint  pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat

1.11.        A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

1.12.        A közhasznú szervezet- a közhasznú társaság kivételével - vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

1.13.        Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok- tagdíjfizetésen túl- az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

1.14.        Az Egyesület gazdasági és vállalkozási tevékenységet kizárólag a céljainak elérését elősegítő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

1.15.        Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. § rendelkezései az irányadók.

1.16.        Az Egyesület gazdálkodása, gazdasági- vállalkozási tevékenysége körében törvényben előírt könyvvezetési előírások maradéktalan teljesítése céljából az Elnök az Egyesület könyvvitelére szakértő könyvelőt, vagy ilyen tevékenységet folytató jogi személyiségű társaságot szerződéskötéssel bíz meg. Az ezért fizetendő díjazást az Intéző Bizottság hagyja jóvá.

1.17.        Az Egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak. Az ilyen költségek indokoltságát- saját személye kivételével- az Elnök dönti el. Az Elnök indokolt készkiadásiról az Intéző Bizottság dönt.

1.18.        Az Egyesület bankszámlája felett való rendelkezéshez minden esetben képviseleti joggal felruházott személy, azaz az Elnök, és az Intéző Bizottság egy másik tagja- a számlavezető banknál bejelentett módon -  jogosult.

 

VI. Az Egyesület megszűnése

1.1.      Az Egyesület megszűnik:

• feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Közgyűlési határozattal,
• feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával,

1.2.            Az Egyesület megszűnése, megszüntetése esetén elsősorban a képződött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.

1.3.            A tartozások kielégítésének sorrendje az állomány átruházást követően:

• tevékenység befejezésével, vagyonának megóvásával kapcsolatos költségek,
• vagyon értékesítésével kapcsolatos költségek,
• egyesület iratanyagának elhelyezésével és megőrzésével kapcsolatos költségek,
• adófizetési kötelezettségek,
• egyéb követelések.

1.4.      A fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszűnéskori tagjai között, a Közgyűlés külön döntésének megfelelően kell felosztani.

VII. Záró rendelkezések

 

 

1.1.Az Egyesület jogi személy, jogalanyiságát a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el.

1.2.A Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.

1.3.    &